Vasárnapi pihenőnap - a webáruházak nem tartoznak a törvény hatálya alá


  • Top Céginfó
    már 19, 2015

    A webshopokról nem állapítható meg egyértelműen, hogy üzletnek minősülnek-e, így a PwC jogászainak álláspontja szerint nem tartoznak a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény hatálya alá, amely az üzletek zárva tartását szabályozza.

    Vasárnapi pihenőnap - a webáruházak nem tartoznak a törvény hatálya alá

    alapvető ellentmondások feszítik jogi szempontból a törvényt, jelenlegi állapotában számos olyan kérdés merült fel, amelyek a törvény betartását ellenőrző fogyasztóvédelmi hatóság értelmezésére vannak bízva.
       
    A törvény hatálya kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, a vasárnapi nyitva tartás tilalma pedig az üzletekre, tehát közvetetten vonatkozik a kiskereskedelmi tevékenységre.
    Sok kiskereskedelmi tevékenységet azonban nem üzletben végeznek, mondta, példaként említve, hogy lehet értékesíteni közterületen, a bevásárlóközpontok nem üzletnek minősülő területein, és lehet szó csomagküldésről, házhoz menő, vagy webshopon keresztüli értékesítésről.

        A 200 négyzetméter alatti, családi üzletekre vonatkozó kivétel esetén is számos írásbeli bizonyítékot kell bemutatni az esetleges ellenőrzés során – hívta fel a figyelmet Firniksz Judit.    
    A törvény szerint csak a tulajdonos, vagy segítő családtagja - közeli hozzátartozója - láthat el személyesen tevékenységet, teljes bizonyító erejű magánokirattal kell nyilatkozni erről a tényről. Kétség esetén ráadásul a hatóság kérhet közjegyzői pecséttel ellátott közokiratot is.    

    A vizsgálatkor be kell mutatni a társaság alapító okiratát, a házassági anyakönyvi kivonatot és az üzlet működési engedélyét is.

    Vasárnapi pihenőnap - a webáruházak nem tartoznak a törvény hatálya alá
    Csak olyan kft jöhet szóba, amelynek természetes személy a tulajdonosa, hiszen jogi személy nem tud kiszolgálni. Ezen kívül a bolt üzemeltetéséhez megfelelő képesítés, kereskedelmi végzettség igazolása is szükséges az egész családnak.

        Szűcs László Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje szerint a törvény „borítékolhatóan” munkaerő-felesleg kialakulásához vezet.  Mivel a kereskedelemben a fluktuáció viszonylag magas, akár az évi 20-30 százalékot is eléri, viszonylag gyorsan leépíthető a létszám, ha az elmenők helyébe nem vesznek fel új munkavállalót.

    A munkáltató szempontjából a legegyszerűbb „megszabadulni” a kölcsönzött munkaerőtől és a diákmunkásoktól.    
    A vasárnapi munkavégzés az 50 százalékos bérpótlék miatt eddig preferált munkavégzésnek minősült. Mivel a hétköznap este 6 óra után végzett munkáért 30 százalékos bérpótlék jár, még ha hetente többször is sor kerül esti munkavégzésre,  a jövedelem kisebb mértékben akkor is csökkenni fog – vélekedett Szűcs László.    

    A vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabály közvetetten az ingatlanpiacra, azon belül a kiskereskedelmi üzletek bérletének piacára is hatással van.  A bérleti szerződésen keresztül ugyanis a bérbeadó és bérbevevő tartós jogviszonyban van a legtöbb esetben, ahol a felek közötti egyensúly jelentősen függ a jogszabályi környezettől.

    A bérlő a nyitvatartási szabályok változása miatt a szerződéskötési állapothoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az árbevétel csökkenése miatt – mutatott rá Illés István.    

    A megoldás egy kivételes jogvédelmi eszköz, a bírói szerződésmódosítás lehet, amire akkor kerülhet sor, ha a körülményváltozás a szerződéskötést követően következik be és sérti valamelyik fél - jelen esetben a bérlő – lényeges és jogos érdekét.

    Ezen kívül a 2014-től érvényes újabb szabályozás szerint szükséges egyebek mellett az is, hogy a körülményváltozás haladja meg a bérlő rendes üzleti kockázatát – tette hozzá. A bíróság mérlegelésén múlik, hogy mennyiben terheli át a bérbeadóra a kötelező zárva tartás miatti bevételkiesést – jegyezte meg. forrás: mti