Mire figyeljünk a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításánál


  • Top Céginfó
    jan 31, 2013

    Jelentős bírságok sújthatják a cégcsoportokat a transzferárakkal- azaz a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal - összefüggő év végi kiigazítások kapcsán. Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál. A naptári éves adózók a kiigazítás pénzügyi rendezését jellemzően januárban és februárban végzik el. (2013-02-15)
     

    óvatosan a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkalAz adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal, azaz a transzferárakkal összefüggő előírások betartatására, és a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére.

    A kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteni, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást csinálni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi adóhatósági megállapításnak. A kiigazítást a vállalatok megtehetik társasági adóbevallásukban is, ami nem jár pénzmozgással, de jellemzően pénzügyileg is rendezik egymás között a felek. A naptári éves adózók a kiigazítás pénzügyi rendezését jellemzően januárban és februárban végzik el.

     Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál: a kiigazítás elmulasztása, de az érintett ügyletek bármely elemének adózási szempontból nem megfelelő kezelése is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet.  

    Az év végi kiigazításokkal kapcsolatos adóhatósági megállapítással nőtt a hatósági aktivitás, és a vizsgálatok során a felkészületlen cégek már a legalapvetőbb formai hibákon is elbukhatnak.

    óvatosan a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal
     A adóhatóság - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - nagyobb eséllyel veti alá részletes transzferár-vizsgálatnak azokat a vállalkozásokat, amelyek az év végén jelentős összegű kiigazítást hajtanak végre.

        A helyzetet általában bonyolítja, hogy az árak utólagos módosítása nemcsak a társasági adó, hanem az áfa, a helyi adók szintjén, és a vámokat érintően is következményeket vonhat maga után, de a kiigazítás számviteli elszámolása is számos kérdést felvet.
     

    Kifejezetten rossz gyakorlat, amikor a szolgáltatás igénybe vevője vagy a termék megvásárlója állítja ki a kiigazító számlát vagy bizonylatot. Ezek mögött az adóhatóság ugyanis nem fog találni valós teljesítést, ezért a számla tartalmát azonnal meg fogja kérdőjelezni.

    Amikor a bizonylatot külföldről állítják ki ugyan, de valamilyen profit-allokációra utaló jogcímet írnak rá. Ha esetleg utólag sem lehet részletes analitikával és dokumentációval bizonyítani a korábbi konkrét teljesítésekkel való közvetlen kapcsolatot, az adóhatóság ezt a módszert szintén jó eséllyel el fogja utasítani, mert a háttérben burkolt profit-átcsoportosításra következtet, amelyet nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni. Sokan megfeledkeznek arról is, hogy a külföldről érkező bizonylat miatt is szükség lehet például az áfabevallások önellenőrzésére.
     
    A harmadik tipikus hiba, amikor például egy gyártással foglalkozó cégnek több ezer számlára kellene az év végén egyszerre, egyedi módosító számlákat kibocsátania utólag, és adott esetben önellenőrzéseket elvégeznie, de ezt a hatalmas adminisztrációs teher miatt nem teszi meg. Ennek a lépésnek az elmulasztása is jelentős kockázat a cégre nézve, és a már említett hibás gyakorlatokkal egyetemben nagyságrendi adóhiányhoz, valamint jelentős adóbírsághoz, késedelmi pótlékhoz és mulasztási bírságokhoz vezethet.

    2013-02-15
    Forrás: mti