Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás - mit kell tudni róla?


  • Top Céginfó
    jún 06, 2015

    Végelszámolásra csak akkor kerülhet sor, ha a cég ellen nincs fizetésképtelenségi eljárás, a tagok kezdeményezik és jogutód nélküli megszűnést célozza meg. Csődeljáráskor az adós fizetési haladékot kap, hogy csődegyezségre tegyen kísérletet a vállalkozás megmentésére.

    Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás - mit kell tudni róla?

     

    Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás folyamata

    Vállalkozások jogutód nélküli megszűnése

      Fizetésképtelenségi eljárások

    Végelszámolás: Végelszámolásra csak akkor kerülhet sor, ha a cég ellen nincs fizetésképtelenségi eljárás, a tagok kezdeményezik és jogutód nélküli megszűnést célozza meg.

    Csak akkor kerülhet sor a cég jogutód nélküli megszűnésének ilyen formájára, ha a cég ellen nincs fizetésképtelenségi eljárás, és a társaság legfőbb szerve a tagok minősített többségű döntése alapján így határoz. A végelszámolást a társaság valamely vezető tisztségviselője végzi, kivéve, ha a szavazatok minimum 1/10-ét képviselő tagok úgy döntenek, hogy a cégbíróságtól kének végelszámoló személyt. A végelszámolás közzétételét követően a végelszámoló összegyűjti a társaság követeléseit, a társasággal szembeni jogos követeléseket kielégíti, a fennmaradó összeget a tagok között vagyonbevitelük arányában szétosztja.

    Ha a társaság vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásokra, a végelszámoló intézkedik a társaság felszámolása iránt. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál, amennyiben tartozásait kiegyenlíti és vagyonát felosztja, a végelszámolás elhatározásától számított 30 napon belül is lehetőség van a megszűnésre (egyszerűsített végelszámolás).

     

    Csődeljárás: Csődeljáráskor az adós fizetési haladékot kap, hogy csődegyezségre tegyen kísérletet a vállalkozás megmentésére.

    Lényege, hogy az adós (Adósnak az a gazdálkodó szervezet tekinthető, amely tartozását az esedékességkor nem tudta, vagy előreláthatón nem tudja majd kiegyenlíteni. ) fizetési haladékot kezdeményez.

     A fizetésképtelen vállalkozás tulajdonosai a csődeljárás keretében (csődöt jelentve) a Bíróság (a székhely szerint illetékes Törvényszék Gazdasági Kollégium Felszámolási csoportja) felügyelete mellett kap a vállalkozás a fennálló követelésekre automatikusan (tehát, ha a Bíróság elfogadja formailag és tartalmilag a csődkérelmét) 90 napos moratóriumot.

    A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet, hogy elkerülje a cég felszámolását. Csődeljárásra kérelmet csak az adós jogosult benyújtani. Ha korábban már fizetési haladékban részesült, akkor két éven belül újabb kérelmet nem nyújthat be.

    Az adós nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.

    A kérelem benyújtásáról a vállalkozás legfőbb szerve dönt. A kérelemben fel kell tüntetni a hitelezőket, a követelés összegét és esedékességét.

    Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst.       
    A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

    A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki.

     

    Az adós – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, akiket közvetlenül vagy 2 országos napilapban elhelyezett hirdetmény útján hív meg. A tárgyalás célja az, hogy a hitelezők egyetértsenek abban, hogy az adós fizetési haladékot kapjon. Akkor kell megadottnak tekinteni a hitelezők hozzájárulását, ha a lejárt követelések jogosultjainak több mint fele, illetve a le nem járt követelések jogosultjainak több mint 1/3-a elfogadja, feltéve, hogy a hozzájárulók követelése eléri az összes hitelezői követelés 2/3-ad részét.

    Amennyiben a hitelezők hozzájárulnak, a fizetési haladékhoz, a cég 90 napos moratórimot kaphat, amely egyszeri 60 nappal meghosszabbítható.

    A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

    A haladék ideje alatt keletkező követeléseket az adós nem köteles kiegyenlíteni, azonban munkabért, TB járulékokat, SZJA előleget, végkielégítést, tartásdíjat, közműdíjakat, vagyonfelügyelő költségeit ilyenkor is rendezni kell.

    cég végelszámolása

     

    Felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén indulhat az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére, vagy a Cégbíróság értesítésére. Ha nem adós kérelmére indul, akkor a bíróság értesíti az adóst, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, elismer-e a követelést és kér-e haladékot a tartozás kiegyenlítésére. A felszámolás elrendelésével egyidejűleg a bíróság kijelöli a felszámolót, aki innentől kezdve a felszámolás alatt álló céget képviseli, az eredeti vezető tisztségviselő jogosultsága pedig megszűnik.

    A végzést a cégközlönyben közzéteszik, innentől kezdve 40 napon belül a hitelezőknek be kell jelenteniük követelésüket.

    Az adós cég vezetője 30 napon belül köteles záró beszámolót, záró vagyonleltárt és adóbevallást készíteni. A felszámoló közben ütemtervet készít a felszámolás lefolytatására, gyakorolja a munkáltatói jogokat, értékesíti az adós vagyontárgyait, majd az eljárás végeztével (de 2 éven belül mindenképpen) felszámolási zárómérleget készít. A befolyt pénzből sorrendben kielégíti először saját költségeit, majd a hitelezőket.

    Ki nem egyenlített követelésért az állam nem tartozik felelősséggel. Ha az adósnak olyan kevés vagyona van, hogy még a felszámolási költségek fedezésére sem elég, vagy a cégnek nem volt könyvvezetése, akkor egyszerűsített felszámolási eljárásra kerülhet sor. A felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehetőség van egyezség kötésére, ha ehhez a hitelezők legalább fele (akik követelése az összes követelés legalább 2/3-át kiteszi) hozzájárulnak.