Adóváltozások 2013-tól (2. rész)


  • Top Céginfó
    nov 28, 2012

    2013-tól a pénzváltási tevékenység, a kölcsöntörlesztés, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvétel illetékköteles lesz. A helyi adókra vonatkozó információk 2013. január 1-jétől havonta frissülő adatbázisból lesznek elérhetőek a helyi adónemekre, adómértékre esetleges adómentességre vagy adókedvezményekre vonatkozóan. A helyi iparűzési adó meghatározásához sávhatárokat húztak. 2013-tól közművezetékek után adót fizetnek a közműcégek. Pénztárgépeket 2013. április 1-ig kell beköttetni a NAV rendszerébe. 2013-tól a hibrid gépjárművek után egységes 76.000 forintos regisztrációs adót lehet majd megállapítani. 2013-tól változik a személygépkocsi bérbeadás.

     

    Adótörvény változások 2013-tólIlletékköteles tranzakciók körének bővülése

    Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenység, a kölcsöntörlesztés, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvétel, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított jutalék- és díjbevétel.
     

    Illetékmentességek

    A módosítás értelmében többek között a korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak.
     

    A tranzakciós illeték mértéke a készpénzfelvétel illetéke

    A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre, amely a fizetési forgalom átterelődése és a szürkegazdaságot erősítő készpénzforgalom visszaszorítása érdekében van szükséges.

    Magyar Nemzeti Bank tranzakciói

    Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből.

    Bankadó

    A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások 2013-ban is kötelezettek a pénzügyi szervezetek különadójának

    Robin Hood adó

    Az energiaellátók jövedelemadójának mértéke 31%-ra emelkedik. Kedvező rendelkezés ugyanakkor, hogy az új beruházásokra tekintettel az energiaellátók jövedelemadójából is érvényesíthető adókedvezmény. Ennek maximális mértéke a számított adó 50%-a. Továbbá, a külföldi telephely útján elért jövedelem mentesíthető akkor is, ha nincs Magyarország és az érintett külföldi állam között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.
     

    Adótörvény változások 2013-tól, helyi adókHelyi adók

    Az adózók információs forrásainak bővítése

    Jelenleg a helyi adókötelezettség teljesítése kapcsán a fő problémát az jelenti, hogy – megfelelő információs adatbázis és kommunikáció híján – az adóalanyok számára sok esetben adókötelezettségük ténye sem ismert. Ez a körülmény pedig magában hordozza azt a kockázatot, hogy az adóbevallás vagy adófizetés elmulasztása miatt az önkormányzati adóhatóság velük szemben adójogi szankciókat (bírság, pótlék) szab ki.

    Ezt a kockázatot mérsékeli a kormány azzal, hogy megteremtette a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adóztatási információkat tartalmazó adatbázisnak.

    A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazza a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, azaz azt, hogy milyen adónemek működnek a településen, mekkora adómértékkel, illetve létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény.

    Emellett az adatbázis naprakészen tartalmazza majd az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit (az önkormányzat honlapjának címét, valamint egy olyan telefonszámot, e-mail címet és levelezési címet, melynek az adóhatósággal való kapcsolatfelvételre szolgál) is. A módosítás szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége.

    2013-tól az önkormányzatoknak a Kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon is közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.

    Helyi iparűzési adó

    Jövőre a helyi iparűzési adó alapjának megállapításakor az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatásoknak levonhatósága korlátozott lesz. A korlátozás – a kisebb adózók kisebb teherviselésére tekintettel – sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg, azaz annál kevésbé lehet levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.

    A helyi iparűzési adó sávhatárok az alábbiak:

    - 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,

    - 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,

    - 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig

    - 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

    vonható le.

    Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. Nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. Nem vonatkozik a korlátozás az export árbevétellel összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegére, továbbá a pénzügyi lízing keretében beszerzett eszköz után felmerült eladott áruk beszerzési értékére.

    Az adóelkerülés kizárása érdekében a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyokra külön szabály irányadó.

     

    Adóváltozások 2013-tólKözművezetékek adója

    A 2013. évi és az azt követő évek költségvetési hiánycéljának elérése érdekében 2013. január 1-jétől új adónem épül be az adórendszerbe.

    Az adót a közterületen és bizonyos esetben a közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett távhő-, víz-, csatorna-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezetékek után kell fizetni. Nem adóköteles az a vezeték-szakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva fut be a telekre, épületbe vagy éppen a telken, épületen belül helyezkedik el. Az adókötelezettség kiterjed a földben elhelyezett vezetékekre és a légvezetékekre egyaránt, függetlenül attól, hogy azt belterületen vagy külterületen helyezték el. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a közművezetéket nem használják.

    Az adó alanya – főszabály szerint – az aki, a közművezeték naptári év első napján tulajdonosnak minősül. Ha a vezeték tulajdonosa az állam vagy a helyi önkormányzat, akkor az adó az üzemeltetőt (fenntartót) terheli.

    Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának hossza, az adó mértéke 125 Ft/minden megkezdett méter vezeték után.

    Sávos adókedvezmény vonatkozik a hírközlési vezetékekre, figyelemmel arra, hogy e piacon sok kis, alacsonyabb teherviselő képességű adóalany tevékenykedik. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának

    – 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20 %-át,

    – 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40 %-át,

    – 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80 %-át,

    – 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét

    kell megfizetni.

    Az adót önadózással kell teljesítni az adóhatósághoz, azaz az adózónak kell bevallani – első ízben – 2013. március 20-ig, a bevallott adót pedig két részletben, 2013. március 20-ig és 2012. szeptember 20-ig kell megfizetni.
     

    Adótörvény változások 2013-tól, online pénztárgépekOnline pénztárgépek

    A kormány megteremti pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletének jogi alapját. Ezek a módosítások 2013. április 1-jén lépnek hatályba.

     

    Személygépkocsi javítási és karbantartási szolgáltatások

    A személygépkocsi javítási és karbantartási szolgáltatások fehérítése érdekében, 2013-tól ezekre az ügyletekre a jelenlegi teljes helyett csak 50%-os áfa levonási korlátozás vonatkozik.

     

    Teljesítési helyre vonatkozó módosítások

    Változik, hogy melyik államban kell megfizetni a nem adóalanyok részére történő közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadása után az áfát.

    A jelenleg hatályos szabályok szerint ebben az esetben az adót a szolgáltatást nyújtó adóalany székhelye, állandó telephelye szerinti államban kell megfizetni. Az új szabályok értelmében az adófizetési kötelezettség az igénybevevő nem adóalany letelepedettsége (állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) szerint alakul. Egyebekben a közlekedési eszközök bérbeadása utáni áfa felszámítására vonatkozó szabályok változatlanok maradnak. A módosítás célja, hogy az adóztatás minél inkább igazodjon a fogyasztás helyéhez, ezzel is erősítve az áfa fogyasztási adó jellegét.

    A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező nem adóalany személygépkocsit bérel egy Szlovákiában letelepedett adóalanytól 30 napot meghaladó időtartamra, akkor a változtatás nyomán 2013. január 1-jétől a bérbeadás utáni áfát nem Szlovákiában, hanem Magyarországon a vonatkozó magyar adómértékkel kell megfizetni.

     

    Elektronikus számla alkalmazásának egyértelműsítése

    Az áfa-szabályozást érintő legfontosabb változások az elektronikus számlázásra vonatkoznak. A 2013. január 1-jétől hatályba lépő módosítás a számlázási irányelvvel összhangban meghatározza, hogy az áfa-szabályok alkalmazásában mit kell elektronikus számlának tekinteni. Ennek értelmében elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: a módosítást követően például elektronikus számlának minősülhet az e-mail pdf melléklettel is.

    Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részéről technikai feltételei vannak.

    A papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételek lesznek az elektronikus és a papíralapú számlák esetében. Ennek értelmében a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell:

    1. a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos),

    2. adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és

    3. olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).

    A módosítás értelmében az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják ezen követelménynek történő megfelelést (nincs kötelezően előírt módszer), ugyanis ezen követelmény bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással elérhető, amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít.

    A módosítás - az irányelvvel összhangban – segítségként előírja, hogy amennyiben az adóalany minősített elektronikus aláírással ellátott számlát, vagy EDI rendszerben továbbított számlát alkalmaz, ezek esetében úgy kell tekinteni, hogy az adattartalom sértetlensége és az eredet hitelessége követelményének történő megfelelés biztosított.
     

    Világosabb számlázási szabályok

    Több egyéb egyszerűsítő, egyértelműsítő jellegű módosítást is bevezetésre kerül a számlázással kapcsolatban. Így például a jogszabály meghatározza, hogy melyik tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni, amennyiben a számlakibocsátó nem telepedett le abban a tagállamban, ahol az ügyletet teljesíti, EU-s szinten egységesíti a számlán kötelezően feltüntetendő megjelöléseket, lehetővé teszi az Európai Központi Bank által közzétett átváltási árfolyam alkalmazását, egyértelművé teszi, hogy nem kell Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott előlegről számlát kiállítani.

     

    Népegészségügyi termékadó

    A energiaitalok esetében az adó mértéke továbbra is a hatályos (250 Ft/liter) a taurint is tartalmazó energiaitalokra, emellett 2013-tól 40 Ft/liter mérték vonatkozik – a kisebb egészségkockázatú – taurint nem tartalmazó, ám több mint 15 mg/100 milliliter metil-xantint tartalmazó termékekre.

    Mentesség vonatkozik azon adóköteles termék beszerzésére, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a termék-előállítás során a beszerzett termék előrecsomagolt jellege megváltozna, annak érdekében, hogy ne kelljen a változatlan formában beépített termék tömege után kétszer adót fizetni.

     

    Csökken a szeszfőzdék jövedéki biztosítékának mértéke

    A bérfőzdék működési feltételeinek javítása érdekében, a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítékának és adófizetési kötelezettségének 500 ezer forintos határa 200 ezer forintra csökken. A vállalkozások terheinek további mérséklése érdekében a kis kereskedelmi szeszfőzdék jövedéki biztosítéka 2 millió forintra csökken.

     

    Környezetvédelmi termékdíj

    Az átvállalás lehetősége kibővül a csomagolószer és a csomagolóanyag esetében. A termékdíj-kötelezettséget a változatlan formában továbbértékesítő belföldi vevő, valamint a tovább feldolgozó is átvállalhatja.

     

    A regisztrációs adó

    A környezetvédelmi osztályba sorolást szabályozó KöHÉM rendelet szerint 2012. június 20. óta a legalább Euro-III. kategóriába tartozó hibrid gépjárművek esetében a személygépkocsi belsőégésű motorjának cm3-e alapján, és nem a korábban alkalmazott egységes mértékkel kellett a regisztrációs adót megállapítani.

    A megszavazott módosításnak köszönhetően a hibrid gépjárművek után ismét egységes – 76.000 forintos - regisztrációs adót lehet majd megállapítani, függetlenül a belsőégésű motor cm3-étől.

     

    Továbbiak:

    Forrás: kormány.hu  -  Adóváltozások összefoglaló  2013.

    2012-11-28