Megéri evás-nak lenni?


  • Vállalkozónet
    okt 29, 2015

    Megéri-e eva alanynak lenni? December 20-ig dönteni kell azoknak a vállalkozásoknak akik azon gondolkodnak, hogy az eva adózást választják. Már most érdemes mérlegelni, számolni, hogy érdemes-e.

    Az eva legnagyobb előnye az egyszerűségében rejlik. Ezt a bevallási módot alkalmazva a vállalkozónak egyszerűsödik a nyilvántartási kötelezettsége és – a tevékenység sajátosságaitól függően – egyben adóterhelése is mérséklődhet.

    Az eva hatálya alá bejelentkezhet

    •  az egyéni vállalkozó:

    1.            az Eva tv. szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy,

    2.            a közjegyző,

    3.            az önálló bírósági végrehajtó,

    4.            az egyéni szabadalmi ügyvivő,

    5.            az ügyvéd (kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja)

    6.            a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

    7.            a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély,

    8.            az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi),

    •  az egyéni cég;

    •  a gazdasági társaságok közül a közkereseti társaság (kkt), a betéti társaság (bt.) és a korlátolt felelősségű társaság (kft.),

    •  a szövetkezet és a lakásszövetkezet;

    •  az erdő-birtokossági társulat;

    •  a végrehajtói iroda;

    •  az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda; valamint

    •  a szabadalmi ügyvivő iroda.

    A 2015-ös évtől hatályba lépett módosítások hatására pedig kicsit enyhültek a belépési korlátozások a vállalkozások számára. Ilyen például, hogy míg eddig bármekkora összegű adótartozás kizáró körülmény volt az eva adózás választása szempontjából, addig az idei évtől már csak az 1 000 forintot meghaladó adótartozás jelent kizáró feltételt, illetve az eva alanyiság folytatása szempontjából, a december 20-án fennálló adótartozás is csak akkor jelent problémát, ha annak összege az 1 000 forintot meghaladja.

    Az eva adóalanyiság választásának feltételei

    Az adóalany akkor teljesítheti adókötelezettségét az eva-törvény rendelkezései szerint, ha az adóévet (2015. évet) megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (2014. évben és a 2013. évben)

    •             egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét, azzal, hogy a folyamatos tevékenység végzésére és a bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a tevékenységét vagy szolgálatát szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül;

    •             a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben,

    •             a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag (új tagok együttesen) nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;

    •             a NAV nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

    •             az Áfa tv. szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;

    •             nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

    •             az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt) számolt el.

     

    Az előzőeken túlmenően az a személy lehet az eva alanya, akinek/amelynek

    •             az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg;

    •             az adóévet megelőző adóévben várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg.

    •             az evás adóévben nem folytat:

    >> a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;

    >> a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet

    •             belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik, kivéve, ha a tevékenységét szünetelteti.

    A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég – az előzőeken túlmenően – csak akkor lehet az eva alanya, ha az adóévben

    •             valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is);

    •             más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye),

    azzal, hogy az 1) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész.

     

    EVA a következő adónemeket váltja ki

    Egyéni vállalkozók esetében:

    •             a vállalkozói szja és a vállalkozói osztalékalap utáni adót (kivéve az evás időszakot megelőzően érvényesített olyan kedvezmények utáni adó összegét, amelyet amiatt kell megfizetnie az adózónak, mert a kedvezmény érvényesítéséhez rendelt feltételeknek nem felelt meg) vagy az átalányadót, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a Szja tv. szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett;

    •             az általános forgalmi adót.

    A jogi személyek és az egyéni cégek esetében:

    •             a társasági adót;

    •             a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;

    •             a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;

    •             az általános forgalmi adót.

     

    Az evát választó új adózók bejelentkezése

    Az eva-törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-áig jelentkezhetnek be az erre rendszeresített külön nyomtatványon.

    A bejelentését az adózó december 20-ig minden kötelezettség nélkül írásban visszavonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő, így a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
    A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó már a bejelentés időpontjában megfelel az eva adóalanyiság választásának és az adóalanyiság évére vonatkozó valamennyi feltételnek, valamint nincs az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.

    A már az eva-törvény hatálya alá tartozó adóalany nem köteles minden évben bejelentést tenni, ha továbbra is az eva szerint kíván adózni, ilyen esetben a NAV az adóalanyt továbbra is adóalanyként tartja nyilván.

    Az adózóra az adóévben nem lehet az eva-alanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentkezését jogszerűen nem tehette volna meg, vagy a kijelentkezést jogszerűtlenül nem tette meg.

    Az eva mértéke

    Az eva a pozitív adóalap (korrigált összes bevétel) 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és a számviteli törvény hatály alá nem tartozó adóalany esetében az eddig megszerzett bevétele, valamint azon összeg melyet noha még nem szerzett meg, de arról már bizonylatot állított ki együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt (azaz a 30 millió forintot), az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke már 50 százalék.

     

     

    Melléklet: