EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK 2018 - KINEK KELL FIZETNI, MENNYIT ÉS MILYEN SZÁMLASZÁMRA?

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK 2018 - KINEK KELL FIZETNI, MENNYIT ÉS MILYEN SZÁMLASZÁMRA?

2018-ban az egészségügyi ellátáshoz:

• havonta 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulék
•  2018-ban a 18T1011 Adat- és változásbejelentő lapon kell bejelenteni
• NAV Egészségbiztosítási Alap beszedési számlájára kell befizetni
• számlaszám:  10032000-06056229
•  tárgyhónapot követő hónap 12-én.  Fontos: Átutalás esetén a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.

Részletek a cikk alján a mellékletben.

TAJ-kártya érvényességét itt tudja ellenőrizni: magyarorszag.hu és itt TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

A biztosított a társadalombiztosítás keretében valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet,

így keresőképtelensége esetén táppénzben részesülhet, anyasági ellátást (csecsemőgondozási

díjat, gyermekgondozási díjat) folyósíthatnak a részére, továbbá a rá irányadó nyugdíjkorhatár

betöltésekor öregségi nyugdíjat állapíthatnak meg számára stb. feltéve, ha az említett ellátások

megállapításához szükséges egyéb feltételek is fennállnak. Mindezek mellett a biztosított

egészségügyi szolgáltatást (orvosi ellátást) is igénybe vehet.

Ki a biztosított?

aki munkaviszonyban áll, a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés kertében munkát végző tag,

• a tanulószerződéses tanuló,
• aki álláskeresési támogatásban részesül,
• az egyéni és a társas vállalkozó, ha nem saját jogú nyugdíjas,
• aki munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (így különösen megbízási szerződéssel, vagy nem egyéni vállalkozóként vállalkozási jogviszonyban) végez munkát, amennyiben az előírt jövedelmi feltételnek is megfelel,
• a nem saját jogú nyugdíjas egyházi szolgálati viszonyban álló személy,
• a mezőgazdasági őstermelő az egyéb feltételek fennállása esetén,
• a főállású kisadózóként bejelentett személy,
• aki állami projektértékelői jogviszonyban áll.
• A biztosítottakon túl egészségügyi szolgáltatásra az jogosult, aki:
• csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti
• járadékban,
• saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
• mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt
• összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott
• munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában,
• fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi
• jövedelempótlékban,
• nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
• bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül,

 

1

Részletesen a Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontja szerint.

2
 egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, tovább az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll (a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig), megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

• kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
• személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
• fogvatartott,
• szociálisan rászorult,
• egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
• egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
• hajléktalan,
• a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
• az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott táncművészeti életjáradékban részesül,
• a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát. Abban az esetben azonban, ha pl.
• a belföldi2 magánszemélynek megszűnik a munkaviszonya, vagy
• a nappali tagozatos tanuló, hallgató elvégzi az iskolát és már a diákigazolványa sem-érvényes, de nem tud elhelyezkedni, vagy
• a belföldi magánszemély nem részesül valamilyen az előzőekben felsorolt ellátásban, illetve
• szociálisan sem rászorult, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik, ezért

havonta 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosító feltétel (pl. korábbi munkaviszony)

• a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor további 45 napig,
• 45 napnál rövidebb ideig tartott, akkor annak megfelelő időtartamig, illetve
• 45 napig tartott ugyan, de az azt követő jogosultsági feltétel csak ennél rövidebb ideig állt fenn, viszont a két jogosultsági feltétel (pl. két egymást követő munkaviszony) között 30 napnál kevesebb idő telt el, úgy szintén további 45 napig igénybe vehető az egészségügyi szolgáltatás.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való

jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első

napjáig, illetve a fentiekben felsorolt egyéb jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig

áll fenn.

 

Milyen teendői vannak, akinek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?

A belföldi magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adó- és

vámhatósághoz a 18T1011 Adat- és változásbejelentő lapon, mely elektronikusan letölthető,

vagy papír alapon is beszerezhető bármely ügyfélszolgálatunkon.

Az adatlap benyújtható

• személyesen,
• postai úton,
• ügyfélkapun keresztül (előzetes regisztrációt követően).

Amennyiben a magánszemély rendelkezik PIN-kóddal, akkor a NAV Ügyféltájékoztató és

Ügyintéző rendszerének használatával telefonon is bejelentkezhet a 06/80-20-21-22-es

telefonszámon.

A fizetési kötelezettség teljesítése

 

2

Belföldinek minősül – egyebek mellett – a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és

lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.

4

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot csekken (készpénz-átutalási megbízással), vagy

átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt,

őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára

(számlaszám: 10032000-06056229) kell befizetni.

Fontos! Átutalás esetén a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.

Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett a

hozzájárulásával más személy vagy szerv fizesse meg, melyhez az állami adó- és vámhatóság

jóváhagyása szükséges. A kötelezettség átvállalását is a 18T1011-es nyomtatványon kell

bejelenteni.

Fizetési határidő: a bejelentőlapon a magánszemély által megjelölt kezdő időponttól havonta,

a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.

 

Mentesülés az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól

Ha a magánszemély tévesen jelentkezett be, vagy időközben pl. valamilyen ellátást

állapítottak meg a részére, akkor újra be kell adnia a 18T1011-es nyomtatványt,

melynek B lapján tudja megjelölni a fizetési kötelezettség végének időpontját.

Fontos! Ha a magánszemély a fizetési kötelezettség megszűnését nem jelenti be, akkor az

állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában továbbra is kötelezettként szerepel, és az

adószámláján az egészségügyi szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül.

A változásról a bejelentést szintén 15 napon belül kell teljesíteni, melyhez igazolást is

szükséges csatolni másolatban (pl. saját jogú nyugdíj, gyermekgondozást segítő ellátás stb.

megállapításáról a határozatot).

 Amennyiben a magánszemély ismét munkába áll és a munkáltatója bejelenti őt

biztosítottként, akkor azt nem kell külön igazolnia és nem kell az egészségügyi

szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség végét sem bejelentenie.

 Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető magánszemély külföldre távozik, és

ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot, figyelemmel

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló

uniós rendeletekre, vagy

- a Magyarország által kötött nemzetközi egyezményekre,

akkor ugyancsak mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési

kötelezettség alól.

A mentesülés érdekében a fizetési kötelezettség megszűnését ebben az esetben is be kell

jelenteni a 18T1011-es nyomtatványon, melyhez mellékelni kell a további egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultságról szóló igazolást is (pl. az EU más tagállamában fennálló

biztosítás igazolását szolgáló okiratot, az ún. A1-es igazolást).

5

Amennyiben az állami adó- és vámhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról,

hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül belföldinek, vagy a

magánszemély elhalálozott, úgy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési

kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és az előírt havi járulékfizetési

kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása

esetén a magánszemély halálának napjával törli.

Ha a belföldinek minősülő magánszemély pl. a munkaviszonya megszűnését követően huzamos időre külföldre távozik, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága (legfeljebb 45 nap) lejártát követően szintén egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett.

Amennyiben azonban a külföldön élő magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a

tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

 huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

 tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya

alatt áll,

akkor az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a

magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét.

A fenti feltételek teljesülésének igazolásaként az alábbi okiratok együttes

bemutatása/kérelemhez történő csatolása szükséges:

 a külföldi hatóság igazolása lakóhelyről, lakcímről (például lakcímnyilvántartó által

vagy más hatóság által erre vonatkozóan kiadott igazolás) és

 a tényleges lakóhely szerinti államból származó adóügyi illetőségigazolás, vagy

 az egészségügyi szolgáltatásra (orvosi ellátásra) való jogosultság igazolása.

További információ

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel, a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban,

általánosságban felmerülő kérdéseikre telefonon keresztül is kaphatnak választ a NAV

Általános Tájékoztató Rendszerének telefonszámán (1819), valamint további hasznos

információk találhatók a 18T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában is.

Jogszabályok

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.)

1997. évi LXXXIII. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.)

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.)

Letöltések

A bejelentkezéshez szükséges 18T1011 nyomtatvány és kitöltési útmutatója elérhető

honlapunkon (www.nav.gov.hu) a Nyomtatványkitöltő programok menüpontban.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal