2017. januártól változik az üzemanyag-elszámolás

  • Vállalkozónet
    jan 11, 2017

     

    2017. január 1-jétől nő a munkába járás költségtérítése. Azok kapnak nagyobb térítést, akik saját kocsival járnak. Írásunk végén szavazzon! Milyen üzemű gépkocsit érdemes választani?

    A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató kötelezettsége meghatározott formában és mértékben megtéríteni munkavállaló munkába járásával kapcsolatban felmerült kiadásokat.

    A munkáltató egyébként köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál- írja a Munkajog.

    A munkáltató január 1-től a mostani kilométerenkénti 9 forint helyett kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak a kilométer-távolság alapján.

    A 9 forintos díj már több mint tíz éve, 2005. július 1-től volt hatályban.

    Napi munkába járásnak számít a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. A hazautazás pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

    Tavaly augusztus 1. óta az óvodás, bölcsődés gyermeket nevelő szülők nemcsak a közigazgatási határon kívüli munkába járáskor kaphatnak költségtérítést távolság alapján, hanem akkor is járhat nekik ilyen költségtérítés, ha a lakóhelyük és munkahelyük azonos településen van, és tömegközlekedéssel is lehetne munkába járni. Az óvodás, bölcsődés gyermekkel rendelkező szülők esetén is a lakás és munkahely távolsága az elszámolás alapja.

    Munkába járásnak minősül:

    • egyrészt a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között a helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás,
    • másrészt a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között a napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.